Először is ajánlom a lent megadott cikkeket, nagyon jól elmagyarázzák, hogy miről van szó.
Ezért nem is próbálom hosszasan leírni magyarul, mert a cikk tényleg nagyon jó.

A "stop" az expozícióval kapcsolatos, tulajdonképpen a kép érnyalatával, világosságával függ össze, annak mértéke. A film sebessége, a zársebesség és a blende mind befolyásolják, illetve ezek véltoztatásával a "Stop" érték is változik.
Az "in-camera" az pedig a beépített fénymérőt jelenti, vagyis a fénymérő által mért értéket.
Az idézet eléggé szakbarbár stílusban íródott, arról van szó, hogy a fényképezőgép beépített fénymérője megmérte ugyan a fényt, de azt a fotós megváltoztatta, kiigazította, szerintem itt felfelé, de ha kép is van a cikkhez, akkor el tudod dönteni, hogy világosított vagy sötétített a képen.
Erre az egészre azért van szükség, mert a fénymérő az egész környezetet méri, és így egyes tárgyaknak "elmehet a színe", pedig lehet, hogy az a tárgy volt a lényeg, nem a környezet.

Olvasd el a cikkeket, szerintem biztos megérted, hogy miről van szó.

--------------------------------------------------
Note added at 8 days (2004-04-04 04:03:48 GMT) Post-grading
--------------------------------------------------

A kérdés már lezárt, de azért írok kiegészítést, hátha a jövőben segít valakinek, aki ezt a kifejezést keresi.

A dolog nem olyan egyszerű, főleg, hogy csak egyetlen mondat, ill. mondattöredék áll rendelkezésre.

Szerintem a két weblap, amit lent megadtam, nagyon jól elmagyarázza, hogy mi is a \"stops of light\".
Magyarul sajnos nem találtam semmi hasonlót a neten.
Annyit kell még tudni, hogy a \"pushing the film\" az azt jelenti, hogy úgy használjuk a filmet, mintha nagyobb érzékenységű lenne, mint amilyen igazából.
Szóval pl. egy 100 ASA (ISO)-s filmet úgy használunk, mintha 200 vagy 400 ASA lenne.
A 200-as film kétszer olyan \"gyors\", kétszer olyan érzékeny, mint a 100-as, tehát kevesebb fénnyel tud dolgozni. Ha a 100-as filmnek csak annyi fényt adunk, mint ami a 200-as vagy 400-as filmnek kellene, akkor alulexponáljuk, igaz?
Következő kérdés, hogy lehet alulexponálni, vagyis hogy kerül a filmre kevesebb fény?
Vagy szűkítjük a blendét (szám szerint nagyobbra állítjuk, pl. 5/6 helyett 8-ra vagy 11-re), vagy pedig rövidebb idővel exponálunk (pl. 1/125 helyett 1/250-del vagy 1/500-dal).
Az, hogy ehhez az expozíció-korrekcióhoz melyik módszert használjuk, az attól függ, hogy mit fényképezünk. A blende állításakor a mélységélesség is változik, ezt nem szabad elfelejteni.

Mivel a teljes cikket csak a kérdező olvasta, ezért nem tudhatjuk biztosan, hogy a fotós melyik módszerrel dolgozott (blende vagy zársebesség), de gyanítom, hogy blende, ez a jobban elterjedt. Ha tájkép a tárgy, akkor szinte biztos, hogy a blendét módosította.

Namost a helyzet azért bonyolult, mert mindez, amit eddig írtam, arra az esetre vonatkozik, amikor a fotós hagyományos, analóg és leginkább manuális gépet használ.

Automata, ill. digitális gépeknél más, valamennyivel egyszerűbb a helyzet, ott a gépen be lehet állítani a film sebességét, tehát hazudsz a gépnek, beleteszed a 100 ASA-s filmet, de átállítod 200 vagy 400 ASA-ra, és így az automatika fogja alulexponálni a filmet, nem kell neked variálni a blendét. A filmet aztán kidolgozáskor vissza lehet korrigálni, de ezt a fotós vagy megteszi, vagy nem, attól függően, hogy miért is állította át a filmsebességet.
Erről többet itt:
http://biology.fullerton.edu/rlallen/photography/pushing_fil...

Lehet, hogy itt arról van szó, és ez a fotós MINDIG egy bizonyos (XX) tipusú filmet használ, 1-2 sebességgel feljebb állítva. Tehát nem egy bizonyos képről beszélt, hogy ott hogyan érte el az adott fényhatást, hanem általánosságban. Lehet, hogy az a bizonyos XX típusú film a kedvence a színek, vagy részletesség miatt, vagy egyéb szentimentális okokból, de nem kapható gyorsabb változatban, ezért trükközik vele.

Hogy igazából melyik változatról van szó azt csak a teljes szöveg ismeretében lehet eldönteni.

Még két hasznos linket megadok, mindkettő fotós szótár. ill lexikon, mindkettő tartalmazza a \"push\" szót.

http://stargate.eik.bme.hu/foto/kisokos/szotar/
http://www.fotovilag.hu/foto/lexikon/lexi-01.htm