English term (edited): diluted net earnings (per share)

teljes nevén: egy részvényre jutó hígított eredmény (az a per share az fontos)

A "basic net earnings" fordítása legtöbbször "egy részvényre jutó nettó eredmény", esetleg higitatlan nettó eredmény, ami a törzsrészvényekre jutó (konszolidált) adózott eredményt jelenti.

A higítás kétféleképpen állhat elő: úgy, hogy a társaságnak vannak törzsrészvényei, meg valamiféle más (pl. elsőbbségi, munkavállalói stb.) részvényei. Mivel a részvények együttesen testesítik meg az alaptőkét, tulajdonképpen valamennyi részvényt figyelembe kellene venni a részvényenkénti nyereség megállapításánál (ez a higitottÖ, de azok a részvények, amelyek nem törzsrészvények, általában más osztalékjogosultsággal rendelkeznek (pl. garantált osztalék, vagy akár kamat), ezért azokat nyugaton általában nem is veszik figyelembe, hanem a kifizetendő osztalékot eleve levonják a számlálóból és a nevezőbe csak a törzsrészvény kerül.

Ez a higitott/ higitatlan nem keverendő össze a dilution másik létrejöttével, amikor a tőke higul fel, új részvények kibocsátásával. (A felhigulás úgy értendő, hogy ugyanaz az eredmény ezentúl több tulajdonos között oszlik meg.) Ennek a hatásnak a kiszűrésére a nevezőbe ezért nem az év végi tényleges részvényszámot, hanem az év átlagos részvényszámát (a részvények számának súlyozott átlagát) veszik figyelembe. (A súly az idő, vagyis egy november 1-i 10%-os tőkeemelés 2 hónappal számít bele a részvények átlagába, ti. az újonnan kibocsátott részvények is max. erre az időszakra jogosítanak osztalékra.)

A fenti mondat - végre egy kis szövegkörnyezet, kösz! - azt mondja, hogy az egy részvényre jutó higitott eredményt arra a 3 hónapra (amelyet nyilván éppen az adott rész tárgyal) úgy határozzák meg, hogy a kint lévő törzsrészvények súlyozott átlagát veszik alapul. (A kint lévő részvények: a részvényesek birtokában lévő részvények, ami általában a teljes alaptőke mínusz a társaság visszavásárolt saját részvényei, de ha pl. a kibocsátás szakaszos - mondjuk 2 hét különbséggel külön az intézményi, külön a magánbefektetőknek, vagy ilyesmi - akkor nagyon eltérhet a súlyozott átlag a nyitó vagy záró pozíciótól, vagy akár az egyszerű számtani átlagtól is.)

Megjegyzem, ezek a dolgok azért fontosak, azért törekednek sokszor szőrszálhasogató megnevezésekre, mert ebből kiderül, hogy mi a képlet, vagyis így lehet értelmezni a számot. Bár meg kell mondanom, hogy igazából a jövőbeli earnings per share (EPS) számít, azt pedig kifejezetten a törzsrészvényre szokás számolni. De persze ez is olyan, mint a grafikonkészítés: olyan skálát alkalmazol, ami éppen tetszik, lehet benne láncindex vagy bázisindex, attól függően, hogy melyik mutat jobban, csak éppen meg kell mondanod, hogy mi az adat tartalma.